Örömök

Kedves Olvasóim!

Először is, örömhírrel szolgálhatok: a görcsös lábú cankó (akit az alábbi képen fürdetünk) hétfő reggel, két nap kúra után talpra állt, így szabadon ereszthettük a közelben levő mezőn. Azóta nem láttuk, de remélhetőleg jól érzi magát, és csatlakozott az utolsó itt tartózkodó cankó-csapatokhoz.

A cankók ugyanis mostanra már befejezték a vedlést, felhalmozták a vándorláshoz szükséges zsírtartalékokat, és indulnak tovább észak felé. A hímek szinte mindnyájan pompázatos násztollazatban tündökölnek, amire láthatólag igen büszkék, mert szinte állandóan pózolnak benne: kihúzzák magukat, felborzolják a színes gallérjukat és a fejükön levő (Miki egérre emlékeztető) tollpamacsokat. A tojók (akik valamivel később vonulnak a hímeknél, így csak pár hete érkeztek meg) egyelőre nem sok érdeklődést mutatnak irántuk, közönyösen táplálkoznak, miközben a hímek kitartóan táncolnak körülöttük, bökdösik őket. Némelyik hím annyira elszánt, hogy más fajú madaraknak - többek között egy megszeppent bíbic-fiókának - is bemutatja a násztáncot.

A tegnapi napon nem csupán a cankók, de a hollandok is átvedlettek, narancssárga öltözékbe. Tudniillik, április 30 a Koninginnedag, vagyis a holland királynő hivatalos születésnapja (a valódi születésnapja január 31-én van), és a hollandok nemzeti ünnepe. Szemben velünk, magyarokkal, akiknél a nemzeti ünnep jó esetben komoly és ünnepélyes, rossz esetben erőszakos és politikai ellentétekkel átitatott, a hollandok (akik más napokon többnyire komolyak, merevek és távolságtartóak) ezen a napon ellazulnak, és hatalmas bulit csapnak. Az árusok kivonulnak az utcára - ez az egyetlen nap az évben, amikor megtehetik - és hangosan kínálják portékájukat, a városok terein koncertek zajlanak, de az út szélén is rengeteg amatőr zenészt látni, és a "coffee shop"-okból (amelyek hétköznapokon az arra járó turistákat leszámítva meglehetősen üresek) száll a füst.

Chloé és én Groningenben töltöttük ezt a napot; ez volt a harmadik alkalom, amikor a városban jártunk, és megtapasztalhattuk, mekkora a különbség a komoly, csendes hétköznapok és a vidám, zajos nemzeti ünnep között. Bár nincs túl sok narancssárga ruhánk, Lucie kölcsönzött nekünk egy-egy pólót, így nem lógtunk ki a tömegből. Előtte, péntek este - két hosszú hónap után először - egy kisebb kaliberű, de nem kevésbé pörgős bulin vettünk részt: Martijn születésnapján. Ha hihetünk Lucie beszámolójának, a tipikus holland születésnap nagyon formális, üldögélős-kávézós, de Martijné kivételt jelentett ez alól. És bár kifáradtunk a két nap bulizásban - amely a mai grillpartival hárommá dagad -, jólesett két hónapnyi madarászás után egy kicsit lazítani.

Boldog - és a királynő napjához hasonlóan vidám - május elsejét!